1 kg szappan vs 0,5 kg szappan

Az otthon készített szappanoknál folyamatosan felmerülő kérdés, hogy mekkora mennyiségben célszerű előállítani. A receptek többsége 1 kg-ra van írva, ugyanakkor egyre többen inkább a fél kilós gyártási tételt preferálják. Akkor most melyik a jó szappan gyártási mennyiség?

Vegyük sorra azokat a szempontokat, amik segítenek mindenkinek eldönteni a kérdést.

Mérés

A két tábor ott követi el a hibát, hogy hobbi szappan- vagy kozmetikum készítőként nincsenek tisztában a mérési műveletek hátterével, azok pontosságával és reprodukálhatóságának követelményeivel. Ennek megfelelően nem mindegy, hogy valaki térfogatra vagy tömegre méri ki az összetevőket. Általánosságban elmondható ugyan, hogy tömeget pontosabban tudunk mérni, de ugyan ez már egyáltalán nem mondható el az otthoni hobbi szappan készítésre. Ekkor ugyanis sokkal fontosabb a mérlegünk pontossága, felbontása. Ha egy mérleg 2 tizedes pontossággal jelzi ki a tömeget (#,##), akkor csak az első tizedesben lehetünk biztosak, hogy jó értéket mutat és elég ha #,# g-ban adjuk meg az összetevőket. Ugyan ezt a kérdést megfordítva, hiába adja meg valaki a receptben az összetevőket két tizedes pontossággal (#,## g), ha nem tudunk legalább 3 tizedes pontossággal mérni (#,### g). Ami tovább rontja a hobbi szappankészítők mérési esélyeit az az, hogy az olcsó mérlegek hiába tudnak papíron 1 vagy 2 tizedes pontosságot, majdnem minden esetben annak érzékenysége kisebb mint a felbontás maga. Így miközben mérünk, nem folyamatosan méri a tömeget, hanem nagyobb léptékben és 10, 20 g-oking szinte teljesen össze vissza mérünk, még becsülni sem tudjuk a tömeget. Természetesen van megoldás erre a problémára, és nincs szükség beruházni egy több százezer forintos mérlegbe. A mérési hibánkat úgy tudjuk csökkenteni, ha növeljük a gyártási mennyiséget. Ezzel minden összetevő bemérése nagyobb lesz a mérlegünk hibájánál ami így nem fog gondot okozni.

A kép bal oldalán látható mérleg különlegessége, hogy a második tizedes érték is pontos. Ezt úgy jelölik, hogy egy négyzetbe helyezik a számot. Egy ilyen mérleggel egész kis termékmintákat is össze lehet mérni. A kép jobb oldalán látható mérleg már nagyobb mennyiségekre készült elsősorban, de a különlegessége, hogy állítható a pontossága. Ha csökkentjük a pontosságát, akkor gyorsabban méri a ráhelyezett tömeget, így kisebb valószínűséggel lendülünk túl a tervezett tömegnél.

Amikor egy recept evőkanálba van megadva, hiába van otthon mindenkinek más-más evőkanala, ha végig azt használjuk amivel rendelkezünk, az össztömeg hiába lesz más, mint aki eredetileg a receptet kitalálta, de az arányok megmaradnak, és a végeredmény jó lesz hacsak nem rontottunk el mást. Ilyenkor a problémánk azzal lesz, hogy nem fogjuk tudni skálázni a receptünket, vagy legalábbis erősen torzulnak majd az arányok, amikor áttérünk SI mértékegységre.

A térfogatos mérés pontosságát három tényező rontja elsősorban. Az egyik, hogy általában nem ismerjük az alapanyagaink sűrűségét, a másik, hogy rosszul, nem a meniszkusszal egy vonalban olvassák le a térfogat értéket, a harmadik pedig, hogy nem kalibrált mérőhengerrel történik a mérés. Ezen hibák miatt általában csak kis térfogatok mérésére használjuk, ahogyan ez a lenti receptből is kiderül. Ráadásul ezek a kisebb koncentrációjú alapanyagok nem befolyásolják jelentősen a végeredményt, esetleg illatosabb lesz a szappan, vagy több lesz benne a só szemcse stb. A krém készítésénél azonban más a helyzet, mert kritikus alapanyagokat pl. tartósítószert is ki kell tudni mérni kis mennyiségben. Senki nem szeretné, ha fölöslegesen kerülne a termékébe több tartósítószer mint az indokolt lenne. Ilyenkor kerül az egy-két csepp vagy evőkanál mint mérőeszköz a képe, de ilyenkor esélyünk nincs arra, hogy skálázzuk a receptünket, arról nem is beszélve, hogy kinek milyen evő- vagy mokkás kanala van otthon. Konyhai körülmények között kizárólag az összes mennyiség növelésével tudjuk ezeket az alapanyagokat a mérhető tartomány irányába terelni, ha nem szeretnék a véletlenre bízni az adagolást.

Nézzünk egy 6 komponensből álló szappan receptet szerénynek mondható 5%-os mérési hibával:

- 400 g olívaolaj (+-20 g hiba)
- 100 g kókuszolaj (+-5 g hiba)
- 160 g víz (+-8 g hiba)
- 69 g nátrium-hidroxid (+- 4 g hiba)
- 10 ml narancs illóolaj (+-1 ml hiba)

A legrosszabb esetet nézve az olajok tekintetében 25 g eltérés lehet ami 7,5 g lúg el nem reagálását okozhatja ami a pH-t jelentősen megdobná már a maró kategóriába, vagy pedig 51 g olaj nem reagálna el a lúggal, ami a fölösleggel együtt már azt jelentené, hogy nem szilárdulna meg a szappan soha. Emiatt van gyakran, hogy a hobbi szappankészítők tanácstalanul állnak a szappanjuk felet akkor amikor ugyan azt már annyiszor elkészítették jól, de most mégsem sikerült. Abban az esetben, ha a gyártási tétel összes mennyiségét közelebb hoznánk az 1 kg-hoz (megdupláznánk), akkor a hiba a felére csökkenne, ezzel együtt pedig sokkal jobban reprodukálható lenne az adott recept, nem fordulna elő az, hogy egy rosszabb, kézremegősebb napon nem sikerülne.

A másik módja a pontosság növelésének, ha pontosabb mérleget veszünk. Az ilyen laboratóriumi mérlegek azonban nagyon drágák (~100e-300e Ft között), és önmagában még nem jelenti a biztos sikert, mivel a gyártási veszteségek és a keverés miatt ugyan úgy pontatlanok lehetünk még (lásd lenti fejezetek).

Gyártási veszteség

Van még egy jelenség, ami tovább növeli a hibát mégpedig a "gyártási veszteség". Ez a hiba minden bemérésnél jelen van, nem csak az elkészült szappan kiszerelésénél. Ez azt jelenti, hogy amikor egy alapanyagot - jellemzően olajat, vajat - bemérünk egy edénybe és áthelyezzük a reakció edénybe, a falán nagyon sok alapanyag marad. Ezek mint rontják a pontosságot. Vannak technikák, amikkel kis mennyiségeknél is jól lehet csökkenteni ezt a hibát, de nem ez a jellemző az hobbi szappankészítőknél. Nálunk a KenceLabor tanfolyamokon ezeket a technikákat is el lehet sajátítani, ami hosszútávon nagyon hasznos készség. Könnyen el tudjuk képzelni, hogy az edény falán, a kanálon és a turmixon rajtamaradt alapanyagok fix mennyiségek lehetnek és akár 100 g-ot mérünk be egy alapanyagból, akár 500 g-ot, a veszteség az adott eszközökre ugyan az. Tehát ahogy fent, most is úgy járunk el a legkönnyebben, ha megnöveljük az összes mennyiséget és megtanulunk pár gyakorlati fogást az egyik tanfolyamon, hogy így csökkentsük ezt a fajta hibát is.

Eszközök

Az eszközeink is befolyásolják a legkisebb és legnagyobb gyártási tételünket oly módon, hogy hiába tudunk pontosan mérni akár grammokat is, ha nem tudunk megkeverni egy összesen 100 g-os mennyiséget a turmixunkkal, mert az egész az első indításnál a tér minden irányába szétfröcsköl a konyha falára. Persze vannak olyan laboratóriumi keverők, amikkel meg lehet keverni akár 10 g összes mennyiségű szappant is, de nem olcsóak és hobbi szappankészítésre fölösleges is. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy közönséges otthoni turmixszal az 1 kg-os mennyiség az amit kényelmesen meg lehet keverni anélkül, hogy a konyha közeli és távoli részei azt túlságosan megsínylenék. Ha pedig elkezdünk ennél nagyobb tételekkel dolgozni azzal a problémával fogunk szembesülni, hogy nem tudjuk teljesen homogénre keverni a masszánkat. Ez az inhomogenitás azt jelenti, hogy a massza egyes részeiben a lúg nem reagál el a zsiradékkal, így több ponton is megfolyik majd a szappan a formában.

Előnyök, hátrányok

A fél kilós összmennyiséget preferálók táborának egyetlen valós érve, hogy így az alapanyag költség a fele lesz, amivel rövid és hosszútávon sok költséget lehet megtakarítani, ami természetesen igaz. Ugyanakkor ilyen kis mennyiségeknél a ráfordított idő nagyságrendileg több mint az alapanyagok összes költsége, és ha ezzel a reprodukálhatóság azaz a minőség jelentősen csökken, akkor már nem biztos, hogy megéri. Természetesen én nem azt mondom, hogy nem lehet fél vagy akár milyen tételben szappant készíteni, csak azt, hogy a fenti megfontolásokat egyetlen szappankészítő, oktató előadásában sem hallottam megemlíteni, pedig szerintem fontosabbak mint bármilyen marketing előadás egy fél kilós szappan receptkönyvről.

Végezetül pedig mindenkit sok szeretettel várunk bármelyik tanfolyamunkon, ahol a szilárd vs. folyékony szappan (illetve tisztálkodószerek) kérdését is gyakran elő szoktam hozni! :)

A szerzőről

A Fáma Kft. és a Xunox Kft. ügyvezetője, korábban kozmetikai és háztartásvegyipari szabadalmi elbíráló és kvantumkémikus.